35. Fejezet [Shin]

Sziasztok :) Megjöttem a 35. fejezettel, amit egyébként tegnapra ígértem a másik blogon, de khm… Maradjunk annyiban, hogy keresztül húzták a számításaimat a dolgok… Na mindegy, kellemes olvasást ^^ Ebben a részben felbukkan egy régebbi szereplő, illetve folytatódik a perverzió :D Haha :D És mint látható, ez a fejezet három részből áll majd; két Shin és egy Yixing szemszög.

35. Fejezet

Szilveszter [1/3]

Shin

- Szóval, fiúk… Jól láttam, amit láttam? - éreztem, ahogy a verejték végigcsordogál a homlokomon, sőt még a hátamon is.

Azt hittem belehalok a zavarba, mikor megláttam Yixing édesanyját az ajtóban. Régóta nem állhatott ott, csak észrevettük volna, de biztos, hogy elég ideje, hogy valamit lásson. Vagy halljon. Istenem, azok a hangok, amiket kiadtam… Mérhetetlen szégyent éreztem. Na nem mintha lenne mit szégyellnem, mégiscsak egészséges, huszonéves férfiak vagyunk, de nem terveztem, hogy az anyukája konkrétan látni fogja, hogy mi… És most ez az arckifejezés…

- Miért, mit láttál? - kérdezett közbe az apja is. Na itt volt végem.

33. Fejezet [Shin]

Sziasztok :) Megjöttem a 33. fejezettel, ami a szokásostól eltérően késett egy napot, de most a vasárnapom a pihenés jegyében telt, szóval szart se csináltam :D Ebben a részben van minden; egy kis dráma, egy kis humor, egy kis romantika, úgyhogy mindenki talál valami számára érdekeset benne. Kellemes olvasást ^^

33. Fejezet

Ez nem velem történik

Shin

- Aggódom.

- Ugyan, nincs miért, nem lesz semmi baj.

- Nem jó érzésem van - motyogtam halkan Yosobnak, miközben a gipszelt kezemre tekintettem.

27. Fejezet [Shin]

Sziasztok:) Vasárnap így új rész. Jaj, úgy imádtam ezt a fejezetet írni :D Jó olvasást ^^

27. Fejezet

Szívfájdalom

Shin

Egy kórházi fehér ruhában rohantam végig az utcán, zokogva. Nem érdekelt, hogy október van, hogy nincs rajtam még zokni sem, hogy hülyének néznek, semmi sem érdekelt. Még a fizikai fájdalmat sem éreztem a kezemben. De a lelki fájdalmam...

Hogy tehette? És nővel? Istenem, miért nem mondta, hogy nem akar egy férfival együtt lenni? Hónapok óta együtt vagyunk, hagyta, hogy beleszeressek, erre megcsalt. Egy nővel… Kihasznált… Ő is csak kihasznált. Talán csak egy kísérlet voltam neki.

Isten a megmondója, nem tudom milyen gyorsan, milyen sokáig futottam, de már csak hébe-hóba láttam egy-egy házat, mikor lassítani kezdtem. Gyorsan kapkodtam a hideg levegőt, arcom égett a rászáradt könnyektől, csípte a hideg... és a csuklóm fájt. Kurvára.

EXTRA 3. [Yosob]

EXTRA 3.

Szerelem, ami sosem múlik el

Yosob

Egy meleg mosollyal morzsolgattam hüvelyk és mutató ujjam között Hoya egyik gyönyörű göndör hajtincsét, miközben ő pirulva nézett szemeimbe. Nem hittem volna, hogy találok valakit, aki pótolja Shint. És itt a pótolján van a hangsúly. Nem voltam szerelmes Hoyába. Legalább is úgy és annyira nem, mint az öcsémbe. Kedveltem őt, megnevettetett, gyönyörű volt; minden férfi álma, de nekem nem ő kellett. De önző voltam, nem engedtem el, mert tudtam Shinnél semmi esélyem és Hoya… Hoya szörnyen hasonlított mostohatestvéremre. Talán ezért is tetszett meg. Sőt biztos. Mikor azt mondtam Shinnek, hogy túljutok rajta vele, hazudtam. Miért is mondtam volna meg az igazat? Így azt hiszi boldog vagyok, végre újra olyan velem, mint régen. És bár majd belehalok abba, hogy Yixinggel van együtt, örülök, hogy boldog végre.

26. Fejezet [Shin]

26. fejezet

Ismét kórházban

Shin

Óvatosan csusszantam az ülésre Yixinggel szembe, lábaimat keresztbe tettem és várakozóan pislogtam rá. Nem elég hogy merevedéssel kellett bejönnöm dolgozni, még ez is. Persze félreértés ne essék örültem neki; örültem, hogy láthatom, de nem tett jót legbecsesebbik testrészemnek.

- Beszélni szerettem volna veled - kezdett neki halkan. - Mostanában... Kerülsz. És nem értem miért.

- Én nem kerüllek - kezdtem neki szabadkozni, mire szomorúan nézett rám. Oké, lehet, hogy igen, de nem azért, amire te gondolsz.

- De igen. Még csak hozzám se érsz. Nem értem az okát, olyan jól megvoltunk. Valami... Valami nem jó? Megmondhatod, ha nem tetszik esetleg valami.

16. Fejezet [Shin]

16. Fejezet

Váratlan találkozás

Shin

Arra ébredtem, hogy valakik beszélgetnek. Egy halk nyögéssel fordultam a másik oldalamra és szembe találtam magamat egy sráccal, aki a másik ágyban feküdt.

- Felkeltettünk? - hallottam meg Yixing hangját nem messze tőlem.

Az ágy végében ült és bűnbánóan pislogott rám. Motyogtam valamit, amit igazából még én se értettem, majd felültem. Álmosan túrtam bele a hajamba, majd a másik fiúra néztem. Ugye nem volt itt tegnap este? Jézus, hogy gondolhatok ilyet, nyílván nem… Fuu, még nagyon korán van.

- Édes. Tartsd meg, hyung! - vigyorgott Yixingre.

- Jongdae! - Jongdae, Jongdae, Jongdae… Ő is az EXO-ban van. Igen, emlékszem mikor találkoztunk.

13. Fejezet [Shin]

Sziasztok :) Ígéretemhez híven itt is vagyok, bár majdnem nem :D Röviden a részről: Randi a láthatáron :D Meg egy kis egyéb :D

13. Fejezet

A csillagok alatt

Shin

Hiába mondtam igent Yixingnek a randira, ennek ellenére nem bocsátottam meg neki. Nem azért, mert nem akartam, hanem mert nem tudtam. Egyszerűen képtelen voltam a múltam miatt. Túl sok férfi bántott meg régen, de nekik ilyen volt az igazi személyiségük, Yixingnek nem és emiatt haragudtam rá. Persze úgy, hogy elmondta nekem mit érez, kicsit más és meg is értem, hogy elrohant, de attól nem múlik el a fájdalom egyik pillanatról a másikra. De ettől függetlenül nagyon boldog voltam, madarat lehetett volna fogatni velem annyira.

- Azt mondta kedvel - nyögtem magam elé meredve.

Úristen!

11. Fejezet [Shin]

Ez a hét olyan jól indult (pedig hétfő!); sikerrel jártam a tárgyfelvétellel, nem haltam bele a munkába, végre  volt időm az egyik barátnőmmel találkozni és hazafelé jövet eldöntöttem, hogy teszek fel új részt, erre mire jövök haza? Yixing megsérült :’( Kissé elromlott emiatt a kedvem… De azért itt az új rész :) Én meg megyek sírni a takaróm alá...

11. Fejezet
Csalódás

Shin

Dühösen vágtam le a táskámat a földre az előszobában, amint hazaérkeztem.

- Hogyaza… Nem hiszem el! Képes volt… Ezt én… Hihetetlen!

- Shin? - lépett ki a nappaliból Yuna. - Hát te? - nézett rám nagy szemekkel.

- Vajon? - tártam szét idegesen a karjaimat. - Hihetetlen az öreg, egyszerűen hi-he-tet-len.

Nevelőanyám nagyot sóhajtott, majd rám pillantott.

- Mit csinált már megint a nagyapád? Várj, ő hozott haza?

- Ó nem! A hozni túl szép kifejezés! Nem fogod elhinni mit csinált. Egy csávóval cipeltetett haza… Az ajtóig kísért! Eszem megáll!

7. Fejezet [Shin]

7. Fejezet

Visszautasítás

Shin

- Téged szeretlek.

- H-h-hogy? - kérdeztem elakadó lélegzettel.

- Téged szeretlek. Szerelmes vagyok beléd, Shin. Már évek óta.

EXTRA 1. [Yosob]

EXTRA 1.

Szerelem, ami sosem lehet igaz

Yosob

Fogalmam sincs mikor kezdődött a vonzalmam Shin iránt. Vagy hogy miért. Talán nagyjából négy vagy öt éve mikor megtudtam, hogy bántják az egyetemen. Vagy esetleg később, nem tudom… Onnantól kezdve mindig vele voltam - nem mintha előtte nem kerestem volna a társaságát -, hogy megvédjem, ha kell. Túlontúl naiv volt, bármiről is volt szó; mindent képest volt megtenni bárkinek, aki kérte. Az együtt töltött idő alatt megtanítottam neki, hogy mondjon nemet, ha nem akar valamit.

Most, hogy így belegondolok, talán tudom... Hosszú évek alatt szép lassan estem bele egyre jobban és észre se vettem először.

5. Fejezet [Shin]

5. Fejezet

Vallomás

Shin

- Ne már hyung, hisz megígérted! - fakadtam ki.

- Sajnálom, komolyan. Comeback-jük  lesz hamarosan és muszáj mindent elintézni. Fontosak a ruhák; ki, mit, mikor visel, meg ilyenek. És ez az én feladatom.

- Ha tudom, hogy ez lesz, inkább haza se jövök! - durcásan fontam össze a karomat a mellkasom előtt. El se hiszem! Három év után végre visszajövök és még akkor is dolgozik, hihetetlen.

- Sajnálom, tényleg. Kérlek, ne haragudj. Este csinálunk együtt valamit. Amúgy is beszélnem kell veled valamiről. Vagyis inkább csak mondani akarok valamit.

- Uhh, fagyizunk? - kérdeztem csillogó szemekkel.

3. Fejezet [Shin]

3. Fejezet

„Biztos találni fogsz valakit, aki téged akar, csakis téged”

 

Shin

Amikor földet ért a lábam, megkönnyebbült sóhaj szakadt fel belőlem. Áldja a jóisten, hogy nem zuhant le a gép! Sajnos én is azok közé tartozok, akik nem bírják a repülést. Be szoktam venni egy altatót, vagy egy nyugtatót és többnyire csak meredek ki a fejemből (vagy alszom). Néha - mint most - előfordul, hogy rosszul leszek és meg kell látogatnom az illemhelyet. Nekem lehet csak olyan szerencsém, hogy foglalt… és persze az a srác van bent… Ahhh… Képes volt belökni! Ismétlem BELÖKNI! Hát az eszem megáll! Mondjuk, örülök, hogy meglett a telefonom, rendes volt tőle, hogy visszaadta. De akkor is! Minek lökdös? Mindegy is kár ezen agyalni... Legalább jól nézett ki; bár a szemét nem láttam, de a teste elég jó volt. Jaj, Lee Shin már megint min gondolkodsz? Amilyen szerencsés vagy a kapcsolatokban, vele is csak rosszul járnál.

Ahogy kiléptem a repülőből rögtön megláttam a bátyámat. Minden meglévő gondolatomat félredobtam és csak rá koncentráltam. Rohanni kezdtem felé, majd a szorosan magamhoz öleltem.

- Úristen! Rohadtul hiányoztál, hyung! - suttogtam a nyakába.