35. Fejezet [Shin]

Sziasztok :) Megjöttem a 35. fejezettel, amit egyébként tegnapra ígértem a másik blogon, de khm… Maradjunk annyiban, hogy keresztül húzták a számításaimat a dolgok… Na mindegy, kellemes olvasást ^^ Ebben a részben felbukkan egy régebbi szereplő, illetve folytatódik a perverzió :D Haha :D És mint látható, ez a fejezet három részből áll majd; két Shin és egy Yixing szemszög.

35. Fejezet

Szilveszter [1/3]

Shin

- Szóval, fiúk… Jól láttam, amit láttam? - éreztem, ahogy a verejték végigcsordogál a homlokomon, sőt még a hátamon is.

Azt hittem belehalok a zavarba, mikor megláttam Yixing édesanyját az ajtóban. Régóta nem állhatott ott, csak észrevettük volna, de biztos, hogy elég ideje, hogy valamit lásson. Vagy halljon. Istenem, azok a hangok, amiket kiadtam… Mérhetetlen szégyent éreztem. Na nem mintha lenne mit szégyellnem, mégiscsak egészséges, huszonéves férfiak vagyunk, de nem terveztem, hogy az anyukája konkrétan látni fogja, hogy mi… És most ez az arckifejezés…

- Miért, mit láttál? - kérdezett közbe az apja is. Na itt volt végem.

- Semmit - vágta rá azonnal Yixing.

- Na, ne szégyenlősködjetek, nincs semmi ciki abban, amit csináltatok.

- Lehet, de… Anya, kérlek. Ez magánügy.

- Nem hittem volna, hogy ennyire előrehaladott a kapcsolatotok. Azt hittem még cs-

- ANYA!

***

Két ünnep között találkoztam Minah-val, akit… Nincs rá megfelelő szó mennyire kerültem. Az első eset után néha összefutottunk, de nem éreztem fair-nek, hogy reményt ébresztek benne vagy valami. Úgyhogy tisztázni fogom a dolgot. Gyorsan elmondom neki, aztán meghallgatom milyen szemét vagyok, majd viszlát.

- Oppa - igen, ez maradt. Sose hívott  így senki, jól esett. Szóval, ja… Önző voltam.

- Minah,  gyere, sétáljunk.

- Nincs ahhoz kissé hideg? - kérdezte csodálkozó arccal, miközben szétnézett. De, de nem akarom, hogy egy tömött helyen verjél be.

- Valami fontosról akartam veled beszélni. Én… Tudom, hogy eddig úgy tűnt mintha akarnék valamit tőled, de-

- Nem.

- Hogy?

- Nem tűnt úgy, mintha akarnál valamit tőlem. Először azt hittem, de… Tudom, hogy csak illedelmes voltál velem. És ezt értékelem is. De örülök, hogy végre őszinte vagy velem - kedvesen elmosolyodott mondandója végén, én meg… Tátott szájjal bámultam rá. Ennyire látszódott volna, hogy semmit se akarok tőle?

- Öhm… Akkor azt is tudod, hogy…?

- Mit? - oldalra döntötte a fejét és érdeklődve pislogott rám a szája sarkában egy apró mosollyal.

- Hogy én…

- Mondd ki Shin! Nem jobb érzés olyankor?

- De, csak… - Miért esik nehezemre neki bevallani? Hiszen már úgy is tudja ezek szerint. Ennyire látszódna rajtam, hogy a pasikat szeretem? - A férfiakat szeretem és köztünk nem lehet emiatt semmi.

- Azért örülök az “emiatt” résznek. Ha fiú lennék kedvelnél.

- Kedvellek.

- De nem úgy. Tudod, szexuálisan.

És ezzel a mondatával a feszültség és a kellemetlen érzés eltűnt, helyette felszabadultabb lett a beszélgetés. Egyikünk se érezte úgy, hogy bizonyítania kell a másiknak, így fesztelenebb lett a kommunikáció köztünk, pedig előtte sem volt rossz. Minah érdeklődő volt Yixinggel szemben, persze nem tudta névről kivel járok, de jó érzés volt beszélni ilyesmiről valakinek. Jian nem volt itt, Eric a munkával volt elfoglalt és más nem is maradt, akivel tudtam volna beszélni. Ráadásul ők férfiak voltak, továbbá nem melegek, így nem igazán tudtam Yixingről tanácsot kérni. Vagy mondjuk panaszkodni nekik, mert nem jön össze a szex. Tuti elszörnyedtek volna, amit felhozom a dolgot.

- Legközelebb mikor találkoztok? - torpant meg a lány.

- Uhh… Lesz valami ööö… Céges partija, amire el akar vinni - az SM szilveszteri bulit tart és Yixing elhívott rá. Mondjuk csak formalitás volt, mert nagyapa amúgy is el akart vinni rá.

- Na, akkor jól kirittyented magad valami szexi ruhába és berángatod valami szobába vagy raktárba az- Nem-nem. Inkább lenyomsz neki valami vad táncot és utána rángatod.

- Vad… Táncot… Én? Úgy ismersz mint, aki tud táncolni? Elnézést, vadul táncolni.

- Jaj, hát nem azt mondom, hogy úgy, mint mondjuk Kai az EXO-ból, de érted… Kis csípőmozgás, kis tipi-tapi stb.

Kai… Az EXO-ból… Ez kurva közel volt. Mi a faszom az a tipi-tapi? Nem fogom nyilvánosan taperolni Yixinget! Még kidobnak a rendezvényről!

- Minah… Te mindig is ilyen voltál? - néztem le rá döbbenten.

- Nos, végre nem kell figyelnem az illemre mikor veled vagyok, így… Igen. Ilyen vagyok valójában. Na, de visszatérve. Az arcodból ítélve fogalmad sincs miről beszélek, csak ennyit kell csin-

- Jézusom, hát mit csinálsz nyilvánosan? - fakadtam ki és magamhoz húztam mikor mozgatni kezdte a csípőjét. Zavartan öleltem át karcsú derekát. Még csak az kell, hogy valami állat elrabolja a mutatványa után.

- Oppa… Lefeküdtetek már? - MI A FRANC VAN EZZEL A LÁNNYAL?

- M-Mit-t ér-érdekel e-e-ez té-ged? - hebegtem vörös arccal a szemközti boltra meredve.

- Ha nem, megértem, hogy nem tudod mit csinálj, de ha igen… Valami hasonlót kell csinálnod tánc közben is. Kis csípőmozgás, semmi több.

- Anyám… Megtennéd, hogy… Muszáj… Azt se tudom mit mondjak - nyögtem ki végül.

- Már nem is kell semmit - nevetett fel -, tudom, hogy igen a válasz. Figyelj, csak kicsit illegsz neki jobbra-balra, mondjuk megfogod a fenekét, piszkos dolgokat súgsz neki és voálá!

- Másnap meg arra ébredek, hogy a rendőrségen vagyok…

- Jaj, ne siránkozz már! Nem vagy erre képes? Nem nehéz. Vagy valami szentfazék a srác? Mert akkor felejtsd el, amiket mondtam és inkább szedj fel mást. Csak a baj lesz vele később.

- Nem szentfazék - motyogtam halkan. - Mármint van neki… Valami hasonló oldal, de elhiheted nekem, tud a srác, ha akar. És elég sűrűn akar.

- Szóval jó a szex? - kérdezte vigyorogva.

- Minah! Jézusom… Még jó, hogy meleg vagyok, mert nem tudom hogy bírtam volna ki veled, ha tényleg összejöttünk volna. És eddig csak egy első és utolsó alkalom volt, szóval nincs viszonyítási alapom. De az kurva jó volt. Igazából volt egy fél is.

- Fél? Nektek valami furcsa szokásotok van? - pislogott fel rám megbotránkozva. Jézusom, mit hisz ez rólunk?

- Az anyja félbeszakította. Ezért van ez az egész szituáció most.

- Á! Igen. Persze. Várj, mi? Az anyja?! Az jó ciki lehetett!

- Életem legzavarbaejtőbb pillanata volt.

***

Jól van Shin. Csak nyugi. Megfogadtad Minah tanácsát, szexi ruha van rajtad. Nem, kurvára nem szexi! Mi a faszom lehet szexi egy öltönyben? Én azt sose találtam szexinek. Bár Yixingen elég… Kurva jól áll. Mondjuk a gatya az hmm… Elég feszes. A picsába, most komolyan magamnak bókolok? Ennél nincs lejjebb… Jó, oké, haj az jó. Istenem, Shin, azzal sose volt baj… Rosszabb vagyok, mint egy lány az első randija előtt.

Világfájdalmas arccal álltam meg nagyapám mellett, és szinte abban a pillanatban Yosob is felbukkant, majd nem sokkal Yuna is. Azt hiszem ez az első alkalom apa halála óta, hogy valahova együtt megy a család. Mármint az egész. Velem együtt.

- Shinseok, nehezedre esne normális arcod vágni a dologhoz? Hivatalosan téged nem ismer a média, mert sosem voltál velem semmilyen rendezvényen, így eléggé érdeklődőek lehetnek veled szemben ma este.

- Akkor nem mehetek fel a színpadra, hogy megölelgessek mindenkit?

- Shinseok! - nagyapám szemei dühösen villantak meg, mire a testem összerándult. - Viselkedj az este!

- Jó-jó, bocsi. Ez tényleg sok volt.

- Azért én megnézném - súgta Yosob és Yuna egyszerre a fülembe, mikor már kifelé tartottunk a lakásból.

Erősen próbáltam eltüntetni az undort arcomról a kocsiban, de nem igazán akart összejönni. Nem volt nekem ehhez kedvem. Esélytelen, hogy Yixinggel akár egy szájrapuszi is legyen, nemhogy több. És én többet akartam. Sokkal többet. Faszom az egészbe, kimondom kerek-perec, őrülten kívánom Yixinget, le akarok feküdni vele. Még ma, ha lehet.

Amikor kiszálltunk a járműből azt hittem menten meghalok annyi ember volt a csarnokban. Belemarkoltam Yosob karjába és közelebb húztam magamhoz.

- Mi ez a sok ember?

- Sok? Mindig ennyi szokott lenni.

- MI? Jézusom…

Ha kint azt mondtam sokan voltak, inkább ne is firtassuk mennyien voltak bent. Egy másodpercre sem engedtem el testvérem karját, szorosan mellette haladtam egészen egy asztalig. Yosob elvigyorodott, majd kihúzta széket és a fejével biccentett felém.

- Nem fogok leülni miután kihúztad a széket. Mintha csaj lennék… - sziszegtem idegesen.

- Választhatsz; vagy ide ülsz, vagy a másik székre, de akkor tuti nagyapa mellé kerülsz.

- Ó a jó isten áldja meg…! - levágtam magam az ülőalkalmatosságra Yuna és testvérem közé. - Miért érzem úgy, mintha mindjárt kilyukadna a hátam?

- Mert néznek. Nagyon. Gondolom azért, mert ide ültél. Kíváncsiak az emberek ki vagy.

- Tekintve, hogy az összes jelenlévő tudja, hogy biszex vagy, biztos mind az is hiszi, hogy a barátod vagyok. Főleg, hogy a kezedet szorongattam befelé jövet, meg kihúztad a széket nekem. Basszus, muszáj ilyen illemtudónak lenned?

- Kövezz meg érte…

***

Forró arcomat az asztallapra szorítottam. Körülbelül egy óra telhetett el, mikor az EXO került sorra, majd utána néhányan felléptek közülük egyedül is. És Yixing is a néhány között volt. És még mindig a hatása alatt voltam a dolognak. Égett az arcom, a feszes gatyám szorított olyan helyeken, ahol nem kellett volna és Yixing kurva messze volt tőlem pedig most tényleg másra sem vágytam, minthogy kettesben legyek vele. Istenem, miért kínzol?

- Shin, odamegyek a srácokhoz, nem jössz? - nézett le rám mostohatestvérem.

- Haa?

- Anyám… Mindegy, akkor viszlek - nyomatékosítva szavait megragadta a csuklómat és felhúzott a székről.

Könnyen vonszolt maga után, hiszen nem is ellenkeztem, a tudatomig se jutott el mi van jelenleg, az meg végképp nem, hogy milyen srácokról beszélt.

- Hyung! - zavartan pillantottam hátra és, ahogy megláttam az EXO-t a szívem kihagyott néhány ütemet. Yixing.

Yosob valahogy úgy rendezte a dolgokat, hogy Yixing mellé kerüljek, majd mellé is üljek le. Csak nézett rám sötét szemeivel, mire éreztem, hogy az arcom vörösödni kezd zavaromban. Aztán elmosolyodott és a színpad felé fordult, hogy a következő fellépőre tudjon koncentrálni. Pár másodpercig még néztem profilját, majd én is a bandára irányítottam pillantásomat. Viszont a szám végeztével azt hittem meghalok. De ezúttal tényleg.

Yixing vigyorogva megtapsolta őket, majd jobb kezét a combomra ejtette. És esze ágában nem volt elvenni. Sőt! Ahogy a következő szám haladt előre, egyre feljebb csúsztatta tenyerét a combomon. Mikor már olyan helyen járt, ahonnan nem szerettem volna, ha tovább halad, összeszorítottam combjaimat, mire rám kapta tekintetét, majd a fülemhez hajolt.

- Hogy tetszett az előadásom? - kérdezte suttogva miközben véletlenül megnyalta fülcimpám. Hatalmasat nyeltem (komolyan, szerintem még tíz méterrel odébb is lehetett hallani) és erőszakkal kellett a szemeimet a műsoron tartanom nehogy ránézzek, még a végén itt helyben esek neki.

- Nagyon… Jó… Volt… - nyögtem ki akadozva.

- Ez nem volt túl meggyőző - hangja szomorúan csengett, de tudtam csak játszott velem. Szentfazék a tudodki!

- Pedig… Pedig na-nagyon… Jó voltál. Kom-Komolyan.

- Még ez sem hangzott túl jól - arrébb nem vitte a kezét, de belemarkolt combomba, amitől muszáj voltam elfojtani egy nyögést.

- Kurva jó voltál!

- Na ez… Ez jól hangzott - ismét belesuttogott a fülembe és ismét megnyalta. A rohadt…!

Valahogy (istenbizony nem tudom hogy) még feljebb csúsztatta kezét, mire ijedten fogtam rá csuklójára és kaptam rá pillantásomat. Esküszöm abban a másodpercben megszűnt a világ és csak Yixingre tudtam gondolni. Meg a kezére, ami rohadt jó helyen volt.

- Mit szólnál, ha… Esetleg folytatnánk… Valahol? - rámeredtem és percekig meg se tudtam szólalni. Yixingnek van ilyen… Ilyen… Azt se tudom, hogy hogy nevezzem oldala? Merész! Igen, merész! És rohadt szexi. Mondjuk az eddig is volt…

- Indíts! Megyek utánad!