17. Fejezet [Shin]

Sziasztok :) Vasárnap van, így újra itt vagyok egy igazán kellemes fejezettel. Shin végre megkapja, amire vágyik hihi :D 16+ :D

17. Fejezet

„Komolyan citromsárga?”

Shin

Alig vártam, hogy találkozhassak Yixinggel, így nem tudtam figyelni szakdolgozatomra sem, pedig ahhoz képest, hogy még van a leadási határidőig jó pár hónapom, elég jól álltam. Igazából szerettem volna minél előbb elkészülni vele. Ne kérdezzétek miért, én sem tudom! Főleg, mert azt se tudom, hogy ezzel fogok-e foglalkozni vagy csak egy újabb papír lesz a fiókomban...

***

Elmélyültem nézegettem a választékot, mikor meghallottam Yixing hangját. Azonnal megfordultam és minden figyelmem rögtön az övé lett. Arcán olyan nagy mosoly ült, hogy mindkét gödröcskéjét tökéletesen láttam, barna szemeivel melegen figyelte mozdulataimat. Kedvesen (és kívülről nézve barátságosan) ölelte át vállamat; rábökött egy süteményre miszerint azzal járok a legjobban. Értetlenül pislogtam rá.

EXTRA 2. [Jongin]

Sziasztok :) Ez a rész ismét egy EXTRA fejezet. Jongin szemszögéből olvasható, hogy mi történt miután rányitott Yixingre és Shinre. 

 EXTRA 2.

Szerelem, ami sosem derülhet ki

Jongin

Mégis mit csináltak? Talán…? Neeem! Yixing hyung kizárt, hogy meleg lenne! Nem lehet! Hiszen már évek óta együtt élünk, hogy tehette meg velünk, hogy nem mondta el? Ez… Ez egy fontos dolog! Főleg mikor az ember együtt él másokkal!

Dühösen vágtam be magam után az ajtót, mire Sehun nagy szemekkel nézett rám az ágyról; zavart tekintetét hamar átvette a kíváncsi, talán kissé aggódó. Idegesen jártam fel és alá a szoba szürke szőnyegén, a barna egy ideig tűrte is, majd félve rákérdezett mi történt.

- Nem hiszed el mit láttam! Yixing hyung és… És Yosob hyung öccse… Ők… - a végére elhalt hangom és már csak motyogásnak hallatszott.

- Mit csináltak? - nézett rám értetlenül a maknae.

- Hát… Öhm… - éreztem, hogy elpirulok.

16. Fejezet [Shin]

16. Fejezet

Váratlan találkozás

Shin

Arra ébredtem, hogy valakik beszélgetnek. Egy halk nyögéssel fordultam a másik oldalamra és szembe találtam magamat egy sráccal, aki a másik ágyban feküdt.

- Felkeltettünk? - hallottam meg Yixing hangját nem messze tőlem.

Az ágy végében ült és bűnbánóan pislogott rám. Motyogtam valamit, amit igazából még én se értettem, majd felültem. Álmosan túrtam bele a hajamba, majd a másik fiúra néztem. Ugye nem volt itt tegnap este? Jézus, hogy gondolhatok ilyet, nyílván nem… Fuu, még nagyon korán van.

- Édes. Tartsd meg, hyung! - vigyorgott Yixingre.

- Jongdae! - Jongdae, Jongdae, Jongdae… Ő is az EXO-ban van. Igen, emlékszem mikor találkoztunk.

15. Fejezet [Yixing]

Sziasztok :) Megjöttem a következő résszel, amit tegnap terveztem csak hosszú nap volt és már nem volt kedvem átnézni. Előre bocsátom, nem túl hosszú, viszont szereplőink elmélyítik kapcsolatukat *hihi* :D

15. Fejezet
Vágy

Yixing

Fáradtan rogytunk le mind a kilencen az öltözőben a koncert után. Kilencen… Végül tényleg csak kilencen maradtunk… Velem szemben Sehun erőtlenül szorongatott egy palack vizet, Jongin a vállának dőlt és halkan szuszogott. Jól kidőlt, pedig őt nehéz lefárasztani. Ezt a pillanatot választotta Jongdae, hogy rajtam, illetve Chanyeolon végigdőljön, mivel máshol nem talált helyet. Ettől csak még jobban melegem lett.

- Na, öltözni fiúk, majd a hotelban alszotok - hajolt be az ajtón a menedzserünk. - Gyorsan, egy-kettő!

Fáradt nyögés hangzott el egyszerre nyolcunk szájából (Kai még mindig aludt), majd feltápászkodtunk. Sietősen öltözünk át, mert mindannyian szerettünk volna már lefeküdni.

14. Fejezet [Yixing]

Sziasztok :) Megjöttem a következő résszel, amiben az előző fejezet eseményeit olvashatjátok Yixing szemszögéből, illetve azért halad a történet is tovább kicsit. Nem igazán szeretem mikor kétszer kell olvasni ugyanazt, de úgy voltam vele, hogy jó lenne Yixing szemszögéből is látni a dolgokat. Kellemes olvasást ^^

14. Fejezet

A tökéletes randi

Yixing

Nagyon megörültem mikor Shin igent mondott a randira. Aztán mikor azon gondolkoztam hova vigyem, kissé kétségbe estem és esküszöm még az is megfordult a fejemben, hogy bár nemet mondott volna. Nem szerettem volna valami tipikus helyre vinni, olyanra ahová az emberek többsége jár. Ráadásul, ha azt akartam, hogy nyugtunk legyen másoktól, alapból a legtöbb hely ki is lett lőve.

Az isteni szikra végül akkor jött, mikor megláttam egy tévéműsort a bolygókról. Eszembe jutott, hogy Shin a kórházban milyen hosszan ecsetelte, hogy mennyire szereti a csillagászatot. A hely megtalálásával gond nem volt, mivel hajdanán egyszer jártam ott a nagyszüleimmel, így rögtön tudtam hova viszem őt.

13. Fejezet [Shin]

Sziasztok :) Ígéretemhez híven itt is vagyok, bár majdnem nem :D Röviden a részről: Randi a láthatáron :D Meg egy kis egyéb :D

13. Fejezet

A csillagok alatt

Shin

Hiába mondtam igent Yixingnek a randira, ennek ellenére nem bocsátottam meg neki. Nem azért, mert nem akartam, hanem mert nem tudtam. Egyszerűen képtelen voltam a múltam miatt. Túl sok férfi bántott meg régen, de nekik ilyen volt az igazi személyiségük, Yixingnek nem és emiatt haragudtam rá. Persze úgy, hogy elmondta nekem mit érez, kicsit más és meg is értem, hogy elrohant, de attól nem múlik el a fájdalom egyik pillanatról a másikra. De ettől függetlenül nagyon boldog voltam, madarat lehetett volna fogatni velem annyira.

- Azt mondta kedvel - nyögtem magam elé meredve.

Úristen!

12. Fejezet [Yixing]

12. Fejezet

Félreértés

Yixing

Végül megfogadtam Chen tanácsát és úgy döntöttem felhívom Shint (mondjuk majd' egy hónapba telt mire rávettem magam, de megtörtént az a lényeg). Az is igaz, hogy időm se igazán akadt, mert kiadunk egy bővítést a nem rég megjelent albumunkhoz és a felvételek sok időt elvesznek. Ráadásul Shinnek biztos vizsgái voltak, úgyhogy nem ért volna rá. És akkor arról ne is beszéljünk, hogy két külön országban vagyunk... Persze lehet mondani, hogy ezek kifogások, mert telefonon bármikor tudtunk volna beszélni, akár pár percet is. De gyáva voltam felhívni; most is húsz perce sétálgatok oda-vissza az erkélyünkön, mert nincs merszem megnyomni a hívás gombot.

11. Fejezet [Shin]

Ez a hét olyan jól indult (pedig hétfő!); sikerrel jártam a tárgyfelvétellel, nem haltam bele a munkába, végre  volt időm az egyik barátnőmmel találkozni és hazafelé jövet eldöntöttem, hogy teszek fel új részt, erre mire jövök haza? Yixing megsérült :’( Kissé elromlott emiatt a kedvem… De azért itt az új rész :) Én meg megyek sírni a takaróm alá...

11. Fejezet
Csalódás

Shin

Dühösen vágtam le a táskámat a földre az előszobában, amint hazaérkeztem.

- Hogyaza… Nem hiszem el! Képes volt… Ezt én… Hihetetlen!

- Shin? - lépett ki a nappaliból Yuna. - Hát te? - nézett rám nagy szemekkel.

- Vajon? - tártam szét idegesen a karjaimat. - Hihetetlen az öreg, egyszerűen hi-he-tet-len.

Nevelőanyám nagyot sóhajtott, majd rám pillantott.

- Mit csinált már megint a nagyapád? Várj, ő hozott haza?

- Ó nem! A hozni túl szép kifejezés! Nem fogod elhinni mit csinált. Egy csávóval cipeltetett haza… Az ajtóig kísért! Eszem megáll!