5. Fejezet [Shin]

5. Fejezet

Vallomás

Shin

- Ne már hyung, hisz megígérted! - fakadtam ki.

- Sajnálom, komolyan. Comeback-jük  lesz hamarosan és muszáj mindent elintézni. Fontosak a ruhák; ki, mit, mikor visel, meg ilyenek. És ez az én feladatom.

- Ha tudom, hogy ez lesz, inkább haza se jövök! - durcásan fontam össze a karomat a mellkasom előtt. El se hiszem! Három év után végre visszajövök és még akkor is dolgozik, hihetetlen.

- Sajnálom, tényleg. Kérlek, ne haragudj. Este csinálunk együtt valamit. Amúgy is beszélnem kell veled valamiről. Vagyis inkább csak mondani akarok valamit.

- Uhh, fagyizunk? - kérdeztem csillogó szemekkel.

4. Fejezet [Yixing]

Karácsony alkalmából itt vagyok egy új résszel, bár nem terveztem, mert nem tudtam lesz-e rá időm (és 98%-ig biztos voltam benne, hogy nem lesz), de lett.

4. Fejezet
Második találkozás

Yixing

- Baekhyun! Chanyeol! - azonnal kipattantak a szemeim, ahogy meghallottam Joonmyun kiáltását. Vagyis inkább ordítását. Tegnap érkeztem meg és elég fáradt voltam, úgyhogy korán lefeküdtem. Még ez volt a szerencsém. Ilyen hangzavarra ébredni is csak az EXO dormjában lehet.

Szemeimet dörzsölve mentem ki megnézni mi történt, az álmosság nyomban kiment a szememből, amit megláttam, hogy mire akadt ki leaderünk. Szám elé kaptam a kezemet, hogy tompítsam nevetésemet.

- Ez nem vicces, Yixing!

3. Fejezet [Shin]

3. Fejezet

„Biztos találni fogsz valakit, aki téged akar, csakis téged”

 

Shin

Amikor földet ért a lábam, megkönnyebbült sóhaj szakadt fel belőlem. Áldja a jóisten, hogy nem zuhant le a gép! Sajnos én is azok közé tartozok, akik nem bírják a repülést. Be szoktam venni egy altatót, vagy egy nyugtatót és többnyire csak meredek ki a fejemből (vagy alszom). Néha - mint most - előfordul, hogy rosszul leszek és meg kell látogatnom az illemhelyet. Nekem lehet csak olyan szerencsém, hogy foglalt… és persze az a srác van bent… Ahhh… Képes volt belökni! Ismétlem BELÖKNI! Hát az eszem megáll! Mondjuk, örülök, hogy meglett a telefonom, rendes volt tőle, hogy visszaadta. De akkor is! Minek lökdös? Mindegy is kár ezen agyalni... Legalább jól nézett ki; bár a szemét nem láttam, de a teste elég jó volt. Jaj, Lee Shin már megint min gondolkodsz? Amilyen szerencsés vagy a kapcsolatokban, vele is csak rosszul járnál.

Ahogy kiléptem a repülőből rögtön megláttam a bátyámat. Minden meglévő gondolatomat félredobtam és csak rá koncentráltam. Rohanni kezdtem felé, majd a szorosan magamhoz öleltem.

- Úristen! Rohadtul hiányoztál, hyung! - suttogtam a nyakába.

2. Fejezet [Yixing]

2. Fejezet
A reptéri srác

Yixing
Ráérősen sétáltam a pekingi reptéren. Még volt tizenöt percem, míg elkezdik felengedni az embereket a repülőre, úgyhogy nem siettem sehova. Maximum a mosdóba, mivel már azóta hív a természet mióta elindultam a hotelból. Az pedig nem most volt.

Szerettem Kínában lenni elvégre itt születtem, itt nőttem fel, de hiányzott Korea. Vagyis inkább a többiek, az EXO. Bár tény, hogy órák kérdése és találkozunk, de már nagyon szeretném őket látni. Telefonon tartottuk a kapcsolatot persze, de az nem ugyanaz. Hiányzott például, hogy dalt szerezzek Chanyeollal, énekeljek egyet Jongdae-val vagy Jonginnal kitaláljunk egy új koreográfiát.

1. Fejezet [Shin]

1. Fejezet
Első találkozás

Shin

Körülbelül kétszáz km/h sebességgel rohantam végig Kína egyik repterén. Kibaszott nagy késésben voltam. A repülő fél óra múlva szállt fel, nálam meg még ott volt a csomagom is. Ráadásul nagyon kellett hugyoznom is.

Egymás után kerültem ki az embereket, egyik kezemben a sporttáskámat, a másikban pedig a jegyemet szorongatva. Ha lekésem a gépet a következő csak öt óra múlva indul. Nem mintha belehalnék a várakozásba, de már vagy három éve nem voltam otthon és hiányzott a családom. Najó ez azért nincs teljesen így. A nagyapám a mai napig nem tudja, hogy meleg vagyok pedig próbáltam már neki elmondani, de sosem jutottam tovább az “ez nem normális dolog, egy férfinak egy nővel kell együtt lenni nem egy másik férfival” szituációnál. Szóval vele nem szívesen találkoznék. Letettem arról, hogy el tudjam magyarázni neki a nemi identitásomat, de hazudni sem szeretek neki, így inkább kerülöm őt.

Üdvözlet vagy mi

Sziasztok :) 

Nem hittem volna, hogy egy hosszabb történetbe is belefogok, eddig jól megvoltam a kis egyrészes történetekkel. Mármint ha közzétételről van szó. Mert amúgy ez a történet előbb volt, mint azok, csak még finomítgattam itt meg ott, aztán ma megszállt a franc tudja mi és úgy döntöttem felteszem. A bevezető már fenn van és hamarosan érkezem az első résszel is, ha a blogger is úgy akarja. Szerintem engem nem szeret.

Na szóval úgy éreztem, hogy azért mégis kéne valami így előre ne csak belevágjak azt jólvan. De igazából halvány lila gőzöm sincs mit írjak, úgyhogy jön a szokásos dumálásom a semmiről. Na jó azért nem, mert valami kis történetet mondok hogy jött maga a fic meg a szereplők meg ilyesmiket. Minden olyat, ami valószínűleg senkit nem érdekel. Vagy igen csak én hiszem azt, hogy nem. Kezdem furán érezni magam, lépjünk tovább.

Először is a szereplők. Igazából Yixingen nincs mit magyaráznom, mert ő az UB-m szóval… Az OC meg… ööö… hát… Nem is tudom. Igazából talán azért, mert mindig shippelés megy ezerrel és akartam valami mást. Még sose olvastam saját szereplőset. Mármint yaoit. Hentait már láttam sajáttal, de yaoit még nem. Ja asszem ezért. A történet maga romantikusra van tervezve, de próbálok ügyelni arra a tényre, hogy két férfi van benne, mert én is tudom milyen idegesítő, ha egyikből csajt csinálnak. De azért lássuk be, mindenki szereti az édes pillanatokat. Nem árulok el óriási titkot, ha elmondom, hogy életszerű és nem fantasy a sztori.

Aztán külön kitérnék a desing-ra, amivel sokat (komolyan sokat) szenvedem. Régen elég jó voltam az ilyesmiben, de az már kur- szóval nagyon régen volt. Mondjuk a fejléc elé gyorsan ment, de a háttér… Oké én is látom, hogy sima szürke, de ami előtte volt… Huuu… Rózsaszín volt és én nem éppen szívlelem, így akadtak problémáim vele, de nem akartam lecserélni, mert romantikus sztorit tervezek aztán mégis hogy nézne ki valami sötét, de aztán muszáj voltam, mert nem bírtam. Nem leszólni akarom, aki szereti vagy ilyesmi, csak annyi, hogy én nem szeretem.

A frissítést, mint kitettem oldalra is hetente vagy kéthetente tervezem és remélem sikerül is tartanom. Dolgozom és suliba is járok, így többnyire csak a vasárnapom szabad és emiatt könnyen lehet, hogy lesznek csúszások. Olyan nagyon azért nem, mert a történet egy része egyébként már kész van, csak javításra szorul.

Öööö asszem ennyi. Kellemes olvasást :D