25. Fejezet [Shin]

Sziasztok :) Megjöttem ezúttal gyorsan. Előre megjegyezném, hogy ez a fejezet (és a következő is) még az előző Yixing szemszög előtt (alatt) történt, tehát direkt van így. Kicsit várni kell, míg kiderül mi volt az a bizonyos „CSATT!” a 24. fejezet végén :D

25. Fejezet

Szerencsétlen

Shin

Annyira visszafogottan viselkedtem Yixinggel amennyire csak tudtam. Nem mondtam neki kétértelmű szavakat, nem esetem neki, csak mert akartam (pedig baszki mennyire akartam!).

A vásárláskor rájöttem, hogy túlzásba esetem; Yixing még tényleg nem áll készen, hogy a következő szintre lépjünk, hiszen még egy olyan dolog is zavarba hozta, mint az óvszervásárlás.

- Shinseok! - zavarta meg egy mély hang gondolataimat.

24. Fejezet [Yixing]

Rávettem magam az átolvasásra és itt is az új rész. A mai napig egyik legkedvencebb részem. Imádtam írni :D Boldog nyuszit :3 És khm... 16+ Ja és büszkén jelentem, ezennel túl vagyunk a történet felén. Szóval igen, még sok van hátra, de igazából innentől bonyolódik a dolog.

24. Fejezet

Kíváncsiság

Yixing

Váratlanul torpant meg mellettem, majd guggolt le. Tekintetemmel követtem őt, de ahogy megláttam miket nézeget rögtön elkaptam pillantásomat és elvörösödve tettem kezem az arcom elé.

- Shinseok! Mit-mit csinálsz?

- Azt, amit az elmúlt órában is tettünk, vásárolok.

- De ez nincs a listán!

23. Fejezet [Yixing]

Sziasztok :) Tudom eléggé elhanyagoltam a blogot, de lusta voltam feltenni új részt (Mondanám időm nem volt, ami igaz is lenne, de inkább a lustaság az fő ok). Viszont magával a történettel az utolsó befejező fejezeten kívül kész vagyok. Aminek örülök. Főleg, hogy olyan vége lett, amire amúgy nem számítottam magam részéről :D Na, de az új fejezetről: Shin betegeskedik még mindig, Yixing hősiesen ápolja, illetve új dolgok derülnek ki Shinről.

23. Fejezet

Újabb fájdalmas emlék

Yixing

Amikor Shin nevelőanyja felhívott, hogy Shin nagyon beteg rögtön elindultam vissza Koreába. Valószínűleg párom első mondata az lesz, hogy miért, mikor csak beteg, de én aggódtam érte és muszáj volt látnom. Nem hittem volna, hogy az első, amit meglátok az az lesz, hogy egy másik sráccal fekszik az ágyában…

- Shin…? - kérdeztem döbbenten.

22. Fejezet [Shin]

22. Fejezet

Sebek

Shin

Ijesztő, hörgésszerű hang jött ki belőlem, mikor másnap dél körül megpróbáltam felkelni. Harmadik nekifutásra is visszazuhantam az ágyra, úgyhogy inkább a plafont bámultam egészen addig, míg Yuna be nem nyitott azzal, hogy el fogok késni. Mikor meglátott rögtön aggódóvá vált arckifejezése.

- Shin, mondtam tegnap, hogy vigyél el kabátot, mert rossz idő lesz! Ajh, hol van a lázmérő?

Az utolsó mondatot már nem nekem címezte, sőt addigra már bent sem volt a szobámban, hanem a fürdőben kereste az említett tárgyat, majd mikor megtalálta azonnal nekem adta.

- Jaj, most mit csináljak? Mennem kell egy megbeszélésre. Lehet, szólok Yosobnak és-

- Yuna! Máskor is voltam már beteg, köszönöm, de egyedül is túlélem. Viszont azt értékelném, ha felhívnád a főnököm - nagy szemekkel pislogtam rá, hogy megtegye nekem eme apróságot. Hah, apróság… Ha én hívnám tuti nem maradhatnék itthon...

21. Fejezet [Shin]

21. Fejezet

A főnök unokaöccse

Shin

Pirulva néztem szemeibe. Hiába voltak barnák, most a sötét miatt feketének tűntek, de még így is gyönyörűnek találtam őket. Megemeltem összekulcsolt kezeinket, majd egy puszit nyomtam kézfejére.

Szerettem Yixinget. Nagyon. De nem akartam kimondani; az ilyesmit nem kimondani kell, hanem éreztetni a másikkal. Ráadásul szerintem szükség sem volt rá, mert láttam a pillantásában, hogy tudja hogy érzek. És én is láttam, hogy ő hogy érzett irántam.

Abban a pillanatban elmondhatatlanul boldog voltam, de sajnos minden jó véget ér egyszer, mert valami vagy valaki mindig elrontja azt.

20. Fejezet [Yixing]

Ahj… Valahogy mostanában nem jön össze a csütörtök. De, kivételesen (a hosszú hétvége miatt) ismét a hétvége mindkét napján lesz rész, lehet még hétfőn is, ha nem leszek lusta átnézni a fejezeteket. Kellemes olvasást ^^ Éééés 16+ 

20. Fejezet

Menedzser hyung autója

Yixing

- Nem megmondtam, hogy nem akarok erről beszélni? - hangja hidegen csengett. Elszomorodtam fájdalmas arcát látva, kinyúltam és gyengéden végigsimítottam kézfején. Apró körkörös mozdulatokkal simogattam és lassan engedett görcsös szorításából; kihullott kezéből a kitépett fűcsomó. Összekulcsoltam ujjainkat, majd egy csókot leheltem kezére, mire szempillái megrebbentek, halkan felsóhajtott és lehajtotta fejét.

- Shinseok... - súgtam csöndesen nevét. Szája széle megremegett és felszipogott. Nekidőlt ismét vállamnak, megszorította kezemet, majd halkan mesélni kezdett úgy, hogy egyszer sem nézett rám.

19. Fejezet [Shin]

Sziasztok :) Itt is vagyok az újabb fejezettel, ahogy ígértem. Hosszabb az átlagnál, de nem akartam félbeszedni. A félkövér, dőlt részek Shin megjegyzései mai szemmel. Az egész visszatekintős Shin egy fájdalmas emlékére és előre kell bocsátanom egy figyelmeztetést erőszakra. Illetve 16+

19. Fejezet

Fájó emlékek

Shin

- Mi történt a hátaddal?

Nem hittem volna, hogy ezt fogja kérdezni. Váratlanul ért és olyan emlékeket ébresztett bennem, amiket szívesen elfelejtettem volna.

Néhány pillanatig csak meredtem rá, majd lehunytam szemeimet, ujjaimmal a fűbe markoltam, hogy elrejtsem a remegésemet.

18. Fejezet [Yixing]

Sziasztok :) Tudom, most nem volt rész hétköznap, de sajnos el voltam havazva, viszont kivételesen szabad a hétvégém, így mindkét nap lesz új rész. A fejezetről annyit, hogy ez egy nagyon nehezen született rész volt, kb a két fele között eltelt vagy két hónap, ha nem több. Remélem, azért nem lett nagyon rossz… Mint a cím is mutatja, beszélgetések vannak benne. Meg egy kis rejtély :D

18. Fejezet

Beszélgetések

Yixing

Valamiért nagyon zsibbadt a vállam, át akartam fordulni a másik oldalamra, de nem tudtam, mert akármi is volt rajtam erősen fogott. Álmosan pislogtam párat, majd mikor kitisztult a látásom megláttam Shin fekete összevisszaálló haját. Szorosan bújt hozzám, kezeivel átfogta derekam, egyik lábát átdobta rajtam. Gyengéden simítottam végig arcán, vállán, oldalán, mire megmozdult, de nem ébredt fel, sőt még jobban hozzám bújt. Nagyon édes volt. Mondjuk még jó, hogy nem ébredt fel, ismerve alvási szokásit ki tudja ma milyen lett volna. Aztán egyszer csak megszólalt az ébresztő mérhetetlen hangerővel. Shin szinte abban a pillanatban felült - rajtam - és éber szemekkel kapott a telefonjáért.

- Fordulj fel, te is meg a főnököm is! - mordult rá az eszközre.

Halkan felnevettem és kivettem a kezéből. Nagy szemekkel pislogott rám, majd elpirult mikor egyik kezemet a tarkójára helyeztem és lehúztam egy reggeli csókhoz.

- Mmm... Büdös a szád - motyogta egy fintorral az arcán.