Oldalak

2016. február 18., csütörtök

15. Fejezet [Yixing]

Sziasztok :) Megjöttem a következő résszel, amit tegnap terveztem csak hosszú nap volt és már nem volt kedvem átnézni. Előre bocsátom, nem túl hosszú, viszont szereplőink elmélyítik kapcsolatukat *hihi* :D

15. Fejezet
Vágy

Yixing
Fáradtan rogytunk le mind a kilencen az öltözőben a koncert után. Kilencen… Végül tényleg csak kilencen maradtunk… Velem szemben Sehun erőtlenül szorongatott egy palack vizet, Jongin a vállának dőlt és halkan szuszogott. Jól kidőlt, pedig őt nehéz lefárasztani. Ezt a pillanatot választotta Jongdae, hogy rajtam, illetve Chanyeolon végigdőljön, mivel máshol nem talált helyet. Ettől csak még jobban melegem lett.

- Na, öltözni fiúk, majd a hotelban alszotok - hajolt be az ajtón a menedzserünk. - Gyorsan, egy-kettő!

Fáradt nyögés hangzott el egyszerre nyolcunk szájából (Kai még mindig aludt), majd feltápászkodtunk. Sietősen öltözünk át, mert mindannyian szerettünk volna már lefeküdni.

Szokás szerint Chennel osztoztam egy szobán, azonban ő csupán bedobta a cuccát és már ment is kifelé.

- Nem fekszel le? - néztem rá furán. Kérdésemre hangosan felröhögött és kacsintott egyet.

- De, de biztos nem itt. Hmm… Mondjuk úgy, hogy… Más dolgom akadt.

- Milyen más? Nem mondod, eljött a barátod is?

- Hát ööö… Nem így fogalmaznék, de maradjunk ennyiben. Meg neked is más dolgod akadt szerintem - pillantott ki az ajtón.

- Nekem nincs más dolgom. Aludni fogok.

- Nem hiszem - kacsintott rám ismét, majd betette a nyílászárót maga után. Értetlenül meredtem a bejáratra. Mi van?

Épp fordultam volna, hogy lefeküdjek, mikor kopogtak. Felsóhajtottam, akárki is van az ajtó mögött biztos rá célzott Jongdae. Elképedve meredtem a túloldalán álló személyre.

- S-Shinseok, te mit…?

- Miért szeretem a te szádból hallani még máséból nem? - suttogta halkan.

Egy határozott mozdulattal betolt a szobába és alig lépte át a küszöböt, ajkaimra mart. Első döbbenetemen túljutva viszonoztam csókját. Amikor egy pillanatra szétváltunk megkérdeztem mit keres itt, de megint nem kaptam választ, helyette egy még az előzőnél is vadabb csókot adott. Kezei mellkasomról lejjebb kalandoztak, benyúlt a trikóm alá és végigsimított hasamon. Jóleső nyögés szaladt ki számon, mert eddig sosem tapasztalt érzéseket váltott ki belőlem, de megragadtam, hogy leállítsam.

- Mit csinálsz?

- Meg akarom érinteni, látni akarom - suttogtam vággyal teli hangon. Felemelte a fejét és a szemeimbe nézett. - Szexi voltál a színpadon, főleg mikor hmm… - megnyalta ajkait, én pedig nagyot nyeltem.

- Hogy hogy itt vagy?

- Hyung elhozott magával. Azt mondta legalább egyszer látnom kell téged. Nos, nem csalódtam az biztos. Jó voltál, jók voltatok. Megérte eljönnöm, főleg a hogyishívják - ismét benyúlt a felsőm alá - az Exodus miatt.

Testem megremegett érintésétől, felsóhajtottam és ezúttal hagytam, hogy hozzám érjen. Jobb karját nyakam köré fonta és megcsókolt, közben másik kezét egyre feljebb csúsztatta, hasamtól egészen a mellkasomig. Kezeim megadóan lógtak törzsem mellett, míg fel nem emeltem őket, hogy átöleljem Shin vékony csípőjét. Átvettem a csók irányítását és kicsit oldalra döntöttem a fejemet, hogy elmélyítsem azt. Ő is azonnal mozdult, szintén eldöntötte fejét, közben mindkét kezével tolni kezdett az ágy felé.

Átfutott az agyamon, hogy most ellenkeznem kellene, de tudtam, hogy Shin sosem tenne olyat, amit nem akarok. Vagy ő ne akarna. Azt is tudtam, hogy még mindig szűz, így az meg sem fordult a fejemben, hogy most le akarna velem feküdni. Olyan régóta nem voltunk együtt.

Ahogy térdhajlatom az ágy szélének ütközött, elterültem rajta. Shin felém mászott, majd ráült combjaimra. Beharaptam ajkam, ahogy mutatóujját bedugta a felsőm alá és lassan elkezdte feltolni azt. Lehunytam a szemem és élveztem minden érintését; ujjával körberajzolta köldökömet, a kockákat a hasamon, majd feljebb a bordáimon végigsimított, végül annyira felhúzta a pólómat, hogy keze felbukkant a nyakamnál. Kinyíltak pilláim, ahogy megéreztem, hogy hajszálak csikizik az arcomat, és belebámultam azokba a gyönyörű zöld szemekbe.

- Mit szeretnél, mit csináljak veled? - suttogta hihetetlenül kéjes hangon.

Egyébként is meleg volt július miatt, de most úgy éreztem, hogy magán a Napon sétálok, annyira lángolt mindenem.

- Amit csak akarsz - nyögtem ki rekedten. Erre elmosolyodott és megnyalta az ajkait. Még hogy én vagyok szexi, ha látná magát ilyenkor!

Lehajolt, érzékien végighúzta ajkait az enyémeken, majd hirtelen irányt váltott és a nyakamat vette célba. Összerándultam, elkaptam vállait és próbáltam eltolni magamtól.

- Ott... Ott ne! Érzékeny...

Shin megfogta csuklóimat és leszorította őket. Próbáltam kiszabadítani magam, de nem sikerült, erősebb volt, mint hittem. Minden ellenkezésem ellenére tovább ostromolta legérzékenyebb területemet és egy idő után már nem is akartam, hogy abbahagyja. Halkan nyögdécseltem és sóhajtoztam minden csók után, amit kaptam. Mikor észrevette, hogy már nem küzdök kiszabadulásomért, elengedte kezeimet és helyette összefűzte ujjainkat.

Váratlanul beleharapott nyakamba, mire csípőm akaratlanul megemelkedett. Hangosan felnyögtem, ahogy egyik kezével elindult lefelé, majd lágyan megsimogatta az alhasam. Ebben a pillanatban biztos voltam, hogy minden vér lefelé áramlik, egyenesen az ágyékomba.

- Tetszik? - kérdezte suttogva, mikor beleharapott egyik mellbimbómba.

- Nagyon - ziháltam hangosan. Honnan olyan ismerős ez a helyzet?

Beletúrtam hajába és felhúztam magamhoz egy csókra, közben benyúlt nadrágomba és rámarkolt merev férfiasságomra. Olyan hangosan nyögtem fel, hogy még én is zavarba jöttem tőle. Szabad kezével megtámaszkodott fejem mellett és úgy nézett le rám. Nem mondott semmit csak figyelt azokkal a számomra kincset érő szemekkel. Aztán megmozdította a kezét, mire ráharaptam számra, mert féltem olyan hangos leszek, hogy még valaki meghall. Már ha eddig ez nem történt meg.

- S-Shin... Se-ok… - leheltem halkan nevét.

- Hmm? Mi az? Talán nem tetszik? - kérdezte egy sunyi mosollyal. Ezt most komolyan kérdezte?

Nem válaszoltam neki semmit, csak belemarkoltam a hajába, hogy lehúzzam egy csókra. Nem zavarta, hogy minden mozdulatára meg kellett szakítanunk azt, mert nem bírtam ki hangok nélkül.

- Shin… Azt hi-hiszem, hogy… Én…

- Csak nyugodtan - morogta az számba, és keze gyorsabb mozgásra váltott.

Hátam megfeszült, ahogy éreztem, hogy közel a beteljesülés. Nem is telt el több pár másodpercnél és egy hangos nyögéssel élveztem tenyerébe. Gyorsan kapkodtam a levegőt, bizsergett minden tagom az előzőektől. Kábán, fáradtan figyeltem, ahogy Shin felült és egy zsepivel elkezdte törölgetni a kezét, majd felállt és kidobta. Átfutott az agyamon, hogy most fogja és el is megy, aminek nem kifejezetten örültem volna, de nem ezt tette; visszamászott mellém és lefeküdt. Érdeklődve figyelt, szája sarkában ott pihent egy édes mosoly.

- Shin… Én… - fordultam felé, mikor már valamennyire lenyugodtam.

- Shhh - tette ujját a számra. - Nem azért csináltam, mert viszonzást várok. Pontosan tudom milyen érzés, ha olyanra kényszerítenek, amint te valójában nem akarsz.

Elmosolyodtam és áthidaltam köztünk a néhány centi különbséget, majd egy lágy csókot nyomtam ajkaira.

Akkor éjjel megtapasztaltam Shin egy másik alvási szokását, ami eltért a mozdulatlantól; néha igazán erőset tudott rúgni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése