27. Fejezet [Shin]

Sziasztok:) Vasárnap így új rész. Jaj, úgy imádtam ezt a fejezetet írni :D Jó olvasást ^^

27. Fejezet

Szívfájdalom

Shin

Egy kórházi fehér ruhában rohantam végig az utcán, zokogva. Nem érdekelt, hogy október van, hogy nincs rajtam még zokni sem, hogy hülyének néznek, semmi sem érdekelt. Még a fizikai fájdalmat sem éreztem a kezemben. De a lelki fájdalmam...

Hogy tehette? És nővel? Istenem, miért nem mondta, hogy nem akar egy férfival együtt lenni? Hónapok óta együtt vagyunk, hagyta, hogy beleszeressek, erre megcsalt. Egy nővel… Kihasznált… Ő is csak kihasznált. Talán csak egy kísérlet voltam neki.

Isten a megmondója, nem tudom milyen gyorsan, milyen sokáig futottam, de már csak hébe-hóba láttam egy-egy házat, mikor lassítani kezdtem. Gyorsan kapkodtam a hideg levegőt, arcom égett a rászáradt könnyektől, csípte a hideg... és a csuklóm fájt. Kurvára.

EXTRA 3. [Yosob]

EXTRA 3.

Szerelem, ami sosem múlik el

Yosob

Egy meleg mosollyal morzsolgattam hüvelyk és mutató ujjam között Hoya egyik gyönyörű göndör hajtincsét, miközben ő pirulva nézett szemeimbe. Nem hittem volna, hogy találok valakit, aki pótolja Shint. És itt a pótolján van a hangsúly. Nem voltam szerelmes Hoyába. Legalább is úgy és annyira nem, mint az öcsémbe. Kedveltem őt, megnevettetett, gyönyörű volt; minden férfi álma, de nekem nem ő kellett. De önző voltam, nem engedtem el, mert tudtam Shinnél semmi esélyem és Hoya… Hoya szörnyen hasonlított mostohatestvéremre. Talán ezért is tetszett meg. Sőt biztos. Mikor azt mondtam Shinnek, hogy túljutok rajta vele, hazudtam. Miért is mondtam volna meg az igazat? Így azt hiszi boldog vagyok, végre újra olyan velem, mint régen. És bár majd belehalok abba, hogy Yixinggel van együtt, örülök, hogy boldog végre.

26. Fejezet [Shin]

26. fejezet

Ismét kórházban

Shin

Óvatosan csusszantam az ülésre Yixinggel szembe, lábaimat keresztbe tettem és várakozóan pislogtam rá. Nem elég hogy merevedéssel kellett bejönnöm dolgozni, még ez is. Persze félreértés ne essék örültem neki; örültem, hogy láthatom, de nem tett jót legbecsesebbik testrészemnek.

- Beszélni szerettem volna veled - kezdett neki halkan. - Mostanában... Kerülsz. És nem értem miért.

- Én nem kerüllek - kezdtem neki szabadkozni, mire szomorúan nézett rám. Oké, lehet, hogy igen, de nem azért, amire te gondolsz.

- De igen. Még csak hozzám se érsz. Nem értem az okát, olyan jól megvoltunk. Valami... Valami nem jó? Megmondhatod, ha nem tetszik esetleg valami.