24. Fejezet [Yixing]

Rávettem magam az átolvasásra és itt is az új rész. A mai napig egyik legkedvencebb részem. Imádtam írni :D Boldog nyuszit :3 És khm... 16+ Ja és büszkén jelentem, ezennel túl vagyunk a történet felén. Szóval igen, még sok van hátra, de igazából innentől bonyolódik a dolog.

24. Fejezet

Kíváncsiság

Yixing

Váratlanul torpant meg mellettem, majd guggolt le. Tekintetemmel követtem őt, de ahogy megláttam miket nézeget rögtön elkaptam pillantásomat és elvörösödve tettem kezem az arcom elé.

- Shinseok! Mit-mit csinálsz?

- Azt, amit az elmúlt órában is tettünk, vásárolok.

- De ez nincs a listán!

23. Fejezet [Yixing]

Sziasztok :) Tudom eléggé elhanyagoltam a blogot, de lusta voltam feltenni új részt (Mondanám időm nem volt, ami igaz is lenne, de inkább a lustaság az fő ok). Viszont magával a történettel az utolsó befejező fejezeten kívül kész vagyok. Aminek örülök. Főleg, hogy olyan vége lett, amire amúgy nem számítottam magam részéről :D Na, de az új fejezetről: Shin betegeskedik még mindig, Yixing hősiesen ápolja, illetve új dolgok derülnek ki Shinről.

23. Fejezet

Újabb fájdalmas emlék

Yixing

Amikor Shin nevelőanyja felhívott, hogy Shin nagyon beteg rögtön elindultam vissza Koreába. Valószínűleg párom első mondata az lesz, hogy miért, mikor csak beteg, de én aggódtam érte és muszáj volt látnom. Nem hittem volna, hogy az első, amit meglátok az az lesz, hogy egy másik sráccal fekszik az ágyában…

- Shin…? - kérdeztem döbbenten.

22. Fejezet [Shin]

22. Fejezet

Sebek

Shin

Ijesztő, hörgésszerű hang jött ki belőlem, mikor másnap dél körül megpróbáltam felkelni. Harmadik nekifutásra is visszazuhantam az ágyra, úgyhogy inkább a plafont bámultam egészen addig, míg Yuna be nem nyitott azzal, hogy el fogok késni. Mikor meglátott rögtön aggódóvá vált arckifejezése.

- Shin, mondtam tegnap, hogy vigyél el kabátot, mert rossz idő lesz! Ajh, hol van a lázmérő?

Az utolsó mondatot már nem nekem címezte, sőt addigra már bent sem volt a szobámban, hanem a fürdőben kereste az említett tárgyat, majd mikor megtalálta azonnal nekem adta.

- Jaj, most mit csináljak? Mennem kell egy megbeszélésre. Lehet, szólok Yosobnak és-

- Yuna! Máskor is voltam már beteg, köszönöm, de egyedül is túlélem. Viszont azt értékelném, ha felhívnád a főnököm - nagy szemekkel pislogtam rá, hogy megtegye nekem eme apróságot. Hah, apróság… Ha én hívnám tuti nem maradhatnék itthon...