20. Fejezet [Yixing]

Ahj… Valahogy mostanában nem jön össze a csütörtök. De, kivételesen (a hosszú hétvége miatt) ismét a hétvége mindkét napján lesz rész, lehet még hétfőn is, ha nem leszek lusta átnézni a fejezeteket. Kellemes olvasást ^^ Éééés 16+ 

20. Fejezet

Menedzser hyung autója

Yixing

- Nem megmondtam, hogy nem akarok erről beszélni? - hangja hidegen csengett. Elszomorodtam fájdalmas arcát látva, kinyúltam és gyengéden végigsimítottam kézfején. Apró körkörös mozdulatokkal simogattam és lassan engedett görcsös szorításából; kihullott kezéből a kitépett fűcsomó. Összekulcsoltam ujjainkat, majd egy csókot leheltem kezére, mire szempillái megrebbentek, halkan felsóhajtott és lehajtotta fejét.

- Shinseok... - súgtam csöndesen nevét. Szája széle megremegett és felszipogott. Nekidőlt ismét vállamnak, megszorította kezemet, majd halkan mesélni kezdett úgy, hogy egyszer sem nézett rám.

19. Fejezet [Shin]

Sziasztok :) Itt is vagyok az újabb fejezettel, ahogy ígértem. Hosszabb az átlagnál, de nem akartam félbeszedni. A félkövér, dőlt részek Shin megjegyzései mai szemmel. Az egész visszatekintős Shin egy fájdalmas emlékére és előre kell bocsátanom egy figyelmeztetést erőszakra. Illetve 16+

19. Fejezet

Fájó emlékek

Shin

- Mi történt a hátaddal?

Nem hittem volna, hogy ezt fogja kérdezni. Váratlanul ért és olyan emlékeket ébresztett bennem, amiket szívesen elfelejtettem volna.

Néhány pillanatig csak meredtem rá, majd lehunytam szemeimet, ujjaimmal a fűbe markoltam, hogy elrejtsem a remegésemet.

18. Fejezet [Yixing]

Sziasztok :) Tudom, most nem volt rész hétköznap, de sajnos el voltam havazva, viszont kivételesen szabad a hétvégém, így mindkét nap lesz új rész. A fejezetről annyit, hogy ez egy nagyon nehezen született rész volt, kb a két fele között eltelt vagy két hónap, ha nem több. Remélem, azért nem lett nagyon rossz… Mint a cím is mutatja, beszélgetések vannak benne. Meg egy kis rejtély :D

18. Fejezet

Beszélgetések

Yixing

Valamiért nagyon zsibbadt a vállam, át akartam fordulni a másik oldalamra, de nem tudtam, mert akármi is volt rajtam erősen fogott. Álmosan pislogtam párat, majd mikor kitisztult a látásom megláttam Shin fekete összevisszaálló haját. Szorosan bújt hozzám, kezeivel átfogta derekam, egyik lábát átdobta rajtam. Gyengéden simítottam végig arcán, vállán, oldalán, mire megmozdult, de nem ébredt fel, sőt még jobban hozzám bújt. Nagyon édes volt. Mondjuk még jó, hogy nem ébredt fel, ismerve alvási szokásit ki tudja ma milyen lett volna. Aztán egyszer csak megszólalt az ébresztő mérhetetlen hangerővel. Shin szinte abban a pillanatban felült - rajtam - és éber szemekkel kapott a telefonjáért.

- Fordulj fel, te is meg a főnököm is! - mordult rá az eszközre.

Halkan felnevettem és kivettem a kezéből. Nagy szemekkel pislogott rám, majd elpirult mikor egyik kezemet a tarkójára helyeztem és lehúztam egy reggeli csókhoz.

- Mmm... Büdös a szád - motyogta egy fintorral az arcán.