Sziasztok
:) Huh, ez is eljött :D 18+! (anyám, ezt a fantáziadús fejezetcímet...)
31.
Fejezet
Az Első
Shin
- Yixing - sóhajtottam halkan a nevét. -
Többet szeretnék. Többet akarok. Téged
akarlak.
- M-Mi?! Mármint…? - még a félhomályban is láttam
mennyire elpirult. - Azt se tudom hogy… Vagyis de tudom csak… Mi? - nagyon
édesnek találtam zavartságát és bár nem akartam, de még is kicsúszott egy
kisebb nevetés.
- Yixing - ismét beletúrtam hajába, és annyira közel
vontam magamhoz, hogy nagyjából csak egy centi hely maradt ajkaink között -, tegyél
magadévá. Most!
Nem kellett kétszer kérnem; hevesen esett nekem,
visszanyomva az ágyra és közben kezei elkalandoztak mindenfelé. Halk sóhajok
hagyták el számat, miközben simogatott; már épp a felsőm alatt nyúlkált mikor
egy nagyobb szusszanás csúszott ki belőle.
- Várj egy pillanatot - motyogta ajkaimba, majd az
asztalon kezdett keresgélni. Felmordultam, ahogy megláttam, hogy a telefonján
nyomkod valamit. - Nyugi, csak írtam Joonmyun hyungnak, hogy nem megyek ma
próbára. És senkit ne engedjen a szobám közelébe.
- Oké, ezt elnézem - kuncogtam. - De most már gyere!
Szótlanul mászott vissza fölém, majd hajolt számhoz,
hogy ismét megajándékozzon néhány igen tüzes csókkal. Mindeközben ujjai az
ingemmel voltak elfoglalva, hogy minél előbb kigombolja azt. Amint sikerrel
járt mellkasom fölé hajolt és apró puszikat nyomott mindenhová. Beleborzongtam,
ahogy megéreztem forró leheletét bőrömön. Ismételten beletúrtam selymes hajába,
egy hangosabb sóhajjal toltam feljebb csípőmet, mire két kézzel megragadta azt
és leszorította.
- Hmm… Hova sietsz? - suttogta a fülembe, mire
megremegett a testem. Ohh jézusúristen, az a hang! Mindjárt elmegyek
ennyitől!
- Nézd el nekem, legalább egy hónapja várok erre, ha
nem régebb óta.
Nyomatékosítva szavaimat, durván rántottam magamra a
pólójánál fogva. És csakhogy mindenki tudja, egy ujjatlan póló volt! Mondom
ujjatlan! Vigyorogva hajolt számra, de az utolsó pillanatban irányt váltott
és inkább a nyakamba csókolt. Egy másodperce sem szakadt el onnan, még akkor
sem mikor az ingemtől szabadított meg. Messzire hajította azt és nem sokkal
később a saját felsőjét is utána küldte.
Változtattam a helyzetünkön, magam alá fordítottam
testét és nem igazán finomkodva csókolgattam, ahol csak értem. Nem adta jelét,
hogy zavarná az, hogy kiszívom a nyakát, sőt amilyen hangokat kiadott, biztos
vagyok benne, hogy nagyon is élvezte.
Lejjebb csúsztam hasáról egészen ágyékáig, mire egy
fojtott nyögés hagyta el száját és bekarmolt a csípőmbe. Mutatóujjammal lassan
rajzolgattam körbe kockáit, majd a nyelvemmel is megismételtem a mozdulatokat.
Felpillantva láttam, hogy arca teljesen ki van pirulva, ajkait szorosan
összezárta és ez zavart. Hallani akartam a hangját. Feljebb másztam és
egy apró puszit nyomtam ajkaira, mire szemei rögtön kipattantak és belenézett
az enyéimbe. Hangosan felziháltam, ahogy megláttam tekintetét; színtiszta
szeretettel nézett rám. Kezei a csípőmről hátamra vándoroltak és szorosan
magához ölelt; egész testemmel ráfeküdtem és totál elvörösödve pislogtam arcára.
- Szeretlek - motyogtam. Éreztem, hogy szíve milyen
nagyot dobbant mellkasában, mire még jobban melegem lett. Ha ennél is jobban
elpirulok a végén paradicsommá változok…
- De nem jobban, mint én - suttogta. Miközben beszélt
végigsimított gerincem vonalán én pedig megremegtem és belesóhajtottam fülébe.
- És ha én jobban? - felkuncogott és egy gyors
mozdulattal visszafordított minket az eredeti pozícióba.
- Hmm… Valahogy majd csak kiegyezünk - nevetett még
mindig, majd lágyan megcsókolt.
Ajkaimtól elszakadva lassan elindult lefelé; testem
minden elérhető pontjára egy-egy puszit nyomott, majd mikor a nadrágomhoz ért,
kezeivel elkezdett megszabadítani tőle az alsómmal együtt. Megkönnyebbült sóhaj
szakadt fel belőlem miután lekerültek az utolsó ruhadarabok. Fojtott nyögés
hagyta el számat, mikor ajkai merevedésem köré záródtak, majd kínzó lassúsággal
mozogni kezdtek rajta. Hihetetlen, hogy egyetlen alkalom után ilyen jól megy
neki! Gyakorolt vagy mi?
Ahogy összerándult testem a közelgő orgazmus előtt
Yixing elszakadt férfiasságomtól, mire felmordultam, ő pedig kuncogva mászott
vissza számhoz. Megnyalta alsó ajkát, majd az enyémet vette célba, hogy ismét a
szuszt is kicsókolja belőlem. Sérült kezem nyaka köré fonódott, a másik pedig a
nadrágjában nyúlkált, hogy minél hangosabb nyögéseket csaljon ki
tulajdonosából.
- Ne-Nem bírom tovább - fújtatott halkan.
- Ha most elmész…
- Őrülten kívánlak - vágott szavamba, mire az
el is állt. Azt a rohadt…!
Néhány pillanatig még a szemembe nézett, majd oldalra
fordult és az egyik fiókban kezdett kutakodni. Hamar megtalálta, amit keresett,
mert újra rám tekintett és kissé aggódva pislogott rám.
- Fájni fog.
- Jelenleg ez kurvára nem érdekel. Csak csinálj
valamit, mert ha így folytatod, inkább magam fejezem be.
- Azt megnézném - döntötte oldalra a fejét vigyorogva.
Kihívóan vontam fel a szemöldökömet, mire halkan
felnevetett, majd gyengéden hátranyomott vállaimnál fogva. Beharapott szájjal
figyeltem, ahogy szétkeni ujjain a síkosítót. Oké, azért bevallom kissé
félek milyen lesz. Fájni fog? Ez kurva hülye kérdés volt, nyilván. De később
csak jó lesz, nem? Nem?
Az első ujját hősiesen tűrtem, de másodiknál már
kicsordult néhány könnycsepp pedig istenbizony nem lehetett okom panaszra;
Yixing odafigyelt rám. Ott csókolt ahol tudod, édes és megnyugtató szavakat
suttogott a fülembe, de ez már nem volt elég mikor becsúsztatta harmadik ujját.
Valami nyüszítésszerű hang jött ki belőlem és a könnyeim még sűrűbben folyni
kezdtek. Eddig fel se tűnt; komolyan ennyire nem bírom a fájdalmat vagy csak
ebben a helyzetben nem?
- Shi-
- Eszedbe se jusson! Kibírom. Majd jobb lesz.
- Biztos, hogy-
- Yixing! - mordultam rá.
Aggódva figyelt barna szemeivel, majd lehajolt és
gyengéden csókolgatni kezdte a nyakamat, hogy elterelje figyelmemet. Ami nem
ment. Hallottam a ruha suhogását, ahogy levette magáról a maradékot, hallottam,
ahogy kibontja az óvszer csomagolását, hallottam gyors szívverését, hallottam
heves lélegzetvételeit. Vagy az utóbbiak az enyémek voltak? Vagy mindkettőnké? Nem
tudom.
Ujjai csípőmre fonódtak és kissé megemelt, majd egy
határozott mozdulattal belém hatolt. Az egész testem megfeszült és egy kiáltás
hagyta ajkaimat. Azt a rohadt kur…! Ennek tényleg ennyire fájni kéne? Bassza
meg, úgy érzem mindjárt szétszakadok! Istenem, komolyan ilyen a nőknek?
Mindjárt váltok és inkább heteró leszek, hogy ezt többé sose érezzem! Na jó,
nem. Istenem, mindjárt meghalok…
Könnyes szemekkel kapaszkodtam vállába, miközben ő
türelmesen várt és nem csinált semmit sem csak nézett rám azokkal az aggódó
szemeivel. Mikor hosszú percekkel később sem múlt a fájdalom és könnyeim sem
apadtak el, kihúzódott belőlem és mellém feküdt. Idegesen rántottam magamra a
takarót és fordultam a fal felé szipogva.
- Majd próbálkozunk még - simított végig hátamon.
- Szerinted, ha most nem ment legközelebb fog?
- Lassabban csináljuk majd.
- Ha ennél is lassabban próbálkozunk már csigák
leszünk - horkantam fel. - És én nem akarom úgy csinálni, mint egy csiga.
- Ezt még elképzelni sem tudom - nevetett fel és egy
leheletnyi csókot nyomot vállamra.
Elhelyezkedett mögöttem és egyik karjával magához
ölelt jó szorosan. Egyenletesen szuszogott fülembe, én pedig ösztönösen
simultam hozzá, ép kezemet az övére kulcsolva. Csuklóján körbefutó karkötőt
piszkálgattam, azt, amit még én készítettem neki szülinapjára. Igaz jóval
később kapta meg, de azóta is mindig viseli.
- Tudod, hogy nem a szex miatt vagyok veled együtt -
suttogta. - Tudod, hogy bármeddig hajlandó vagyok várni.
- Tudom - válaszoltam csöndesen. - De el kell
ismerned, hogy egy kapcsolathoz az is kell. Kellesz nekem.
- Mi lenne… - egy pillanatra megakadt, de utána
folytatta. - Mi lenne, ha fordítva próbálnánk meg?
Csábító gondolat volt, és ha arra a pillanatra nem
akad meg, bele is mentem volna, főleg, hogy ő ajánlotta fel, de így nem. Nem
volt biztos benne, én pedig nem akartam, hogy kényelmetlenül érezze magát. Én
már rég túl voltam azon a tényen, hogy én vagyok a passzív fél kettőnk közül.
- Inkább próbáljuk meg még egyszer.
Megfordultam karjai között, majd vigyázva eldöntöttem
magunkat, hogy ő kerüljön felülre. Olyan lágyan csókolt meg, mint talán még
sosem mikor ismét belém hatolt. Körmeim hátába vájtak, szemeimet és számat
szorosan összezártam, hogy egyiken se jöjjön ki semmi sem. Yixing ajkai
gyöngéden csókolgatták kulcscsontom érzékeny bőrét, ujjai pedig a
csípőcsontomét simogatták. És esküszöm segített. Vagy tényleg sikerült hozzá
szoknom. Nem tudom. Mindegy.
Felemeltem lábaimat, a dereka köré fontam őket és közelebb
húztam magamhoz. Egyszerre nyögtünk fel, ahogy ágyékunk összesimult. Bizsergés
futott végig gerincem mentém és egy halk sóhajjal bíztattam rá, hogy kezdjen
mozogni, mert most jó. Nem kellett többször kérnem; óvatosan lökött egyet és
közben le se vette szemét rólam, amitől zavarba jöttem. Mikor látta, hogy
tényleg jól vagyok elégedettség csillant szemeiben és felvett egy kényelmes,
közepes tempót. Hangosan nyögtem minden mozdulata után, s közben próbáltam
kapaszkodni bele. Nem sikerült.
Karjaim a párna mellé zuhantak és végül abba
kapaszkodtam meg. Hevesen kapott ajkaim után, hogy szenvedélyesen csókolja
őket, eközben ujjai végigcirógatták felsőtestem, s végül férfiasságomra kulcsolódva
pihentek meg. Ahogy gyorsabb tempóra váltott, keze is mozogni kezdett rajtam és
baszki úgy éreztem nem sok van hátra. Mondjuk ilyen csípőmozgással nem is
csodálom. Ha tudom, hogy a táncosoknak ilyen jól megy, előbb kikezdek eggyel.
Yixing is hasonlóképpen vélekedhetett, mert még az
előzőnél is gyorsabb mozgásra váltott (amit nem is értek hogy) és az első ilyen
lökésnél el is talált egy olyan pontot, amitől a kisebb sikoly hagyta el
számat. Ijedten pillantott rám, de mikor látta, hogy ez nem fájdalmas hang
volt, folytatta. Újra és újra eltalálta ugyanazt a bizonyos pontot én pedig mindig
véleményeztem egy-egy kiáltással. Merem remélni, hogy senki sincs náluk
itthon, mert ha mégis, többet egyikkel sem akarok találkozni.
Egy nagyobb lökésénél élveztem kettőnk közé a nevét
félig nyögve félig kiáltva és abban a pillanatba ő is követett. Hangosan
zihálva nehezedett rám, amiért elnézést is kért, bár párszor megakadt ebben az
egyetlen egy szóban, de én csak a fejemet ráztam miszerint egyáltalán nem
zavar.
Hosszú percek teltek, míg mást sem lehetett hallani
csak, ahogy a levegőt kapkodjuk, majd kihúzódott belőlem és mellém feküdt.
Kezével megkereste az enyémet, majd összekulcsolta őket, s felemelve egy apró
csókot nyomott kézfejemre.
- Minden oké? - kérdezte halkan, rekedten és aggódva. Túl
sokat aggódik.
- Igen. Na jó. Rohadtul fáj a seggem. De nyugi, majd
elmúlik. Valamikor. Gondolom.
Ezek után Yixing még aggodalmaskodott egy jó darabig,
hiába mondtam neki, hogy semmi baj ő csak mondta és mondta, hogy mennyire
sajnálja és hogy legközelebb majd úgy csináljuk, hogy ne legyen nekem ennyire
rossz. Közben kidobta az óvszert, illetve néhány zsepivel szalonképessé
varázsolt minket.
- Yixing! - fakadtam ki. - Semmi baj. Komolyan.
Elismerem, hogy nem volt először valami kellemes, de hidd el a végén nagyon
élveztem. Mármint tényleg nagyon - pillantottam rá
jelentőségteljesen.
- Biz-
- Ha most még egyszer rákérdezel, rávágom, hogy nem!
- Oké, elhiszem - kuncogott fel és szorosan magához
ölelt.
Bár nagyon rossz kedvvel
jöttem Yixinghez, most mérhetetlenül boldog voltam és nem csak azért, mert végre
szeretkeztem vele, hanem, mert ismét bebizonyította nekem, hogy mennyire
figyelmes velem szemben. Lehetséges, hogy még jobban szerelmes lettem belé?
Hmm, nem tudom, de azt igen, hogy nála jobbat akkor se találnék, ha magam
készíthetném el a tökéletes ember.
Hihetetlenül hálás vagyok neked, Yixing. Mielőtt
találkoztam veled tényleg azt hittem egyedül halok meg valami otthonban az
isten háta mögött.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése