Oldalak

2016. június 19., vasárnap

42. Fejezet [Shin] 18+

Sziasztok :) Hétvége, új rész, ahogy szokott lenni. Oké, ezen még így este én is fakadok. Igazából most nem érzek lustaságot arra, hogy átnézzem. Khm, khm… Tehát, 42. fejezet, ami, mint látszik 18+ és hát erőszak? Nem igazán, de azért jelzem :D Szereplőink végre újra találkoznak és az érzések felszabadulnak. Vagy inkább elszállnak. Kinek mi :D Beszéd khm nem sok van benne... Mindenesetre emlékszem, imádtam írni ezt a fejezetet :D És igen, a következő már Yixing szemszög lesz. Végre :D Kellemes olvasást^^

42. Fejezet
Színtiszta vágy

Shin
Hatalmasat nyeltem, ahogy elém ért, majd rám mosolygott azzal az édes, gödröcskés mosolyával. Zhang Yixing ott állt előttem teljes életnagyságban barna hajjal, de egyébként minden más a megszokott, ismerős volt rajta. A fülében ott pihent a fekete kis fülbevalója, ajkai még mindig ugyanolyan rohadt csábítóak voltak, és az egész lénye még mindig kibaszott szexin festett.

Mintha csak megérezte volna, hogy két éve próbálom őt elfelejteni, még a nevét sem ejtettem ki számon, még a gondolataimban sem, erre ma mégis felemlegettem egy ismeretlennek és itt volt. Előttem. Ez valami kurva rossz vicc vagy mi a geci?

- Örülök, hogy lát-

- Te mi a szart keresel itt? - vágtam a szavába ingerülten.

- Szórakozni jöttem - vonta meg a vállát.

- Hogy mit csinálni jöttél?!

- Szórakozni.

- Először is értettem - motyogtam csöndesen, majd egy mély levegőt vettem és elindultam, de Yixing megragadta a karomat és visszarántott.

- Hova-hova?

- Nem mintha rád tartozna, de haza. Elég volt a mai napból. Most meg aztán tényleg.

Ki akartam húzni szorításából a csuklóm, de erősen tartott, így nem sikerült. Idegesen fordultam felé és már készültem elküldeni egy melegebb éghajlatra mikor nekinyomott az asztalnak. Elakadt a szavam, ahogy kezeivel elzárta az utat, mert így nagyon közel volt hozzám. Istenem, miért versz még mindig? Feladtam őt, csakhogy neki jobb legyen, miért van akkor mégis itt?

- Elismerem, nem tudtam, hogy te vagy az mikor kinéztelek, mert csak hátulról láttalak, de ha már fizettem érted, akkor illene is nyújtanod érte valamit, nem gondolod?

- Hogy? Fizettél?

- Az enyém vagy az éjjel további részére.

Esküszöm ebben a pillanatban az agyam totál leállt. Mi a jó istent keres egy ilyen helyen? Komolyan fizetni szokott azért, hogy dugjon valakivel? Az a Yixing, akit én ismerek, nem ilyen. Volt. Igen. Csak volt. Biztos ő is változott az elmúlt két évben.

- Sajnálom, de mást kell keresned. Én végeztem mára.

Ismét nekiveselkedtem, hogy megszabadítsam magam tőle, de megragadta a derekamat és magához vont. Halk nyögés tört fel belőlem, hiszen testünk összesimult és hülye lennék nem bevallani, de olyan vágyat ébresztett bennem a közelsége, amit nagyon, de nagyon rég nem éreztem. Kezei lejjebb tévedtek, a fenekemre, hogy pontos legyek és belemarkolt. Újra felnyögtem, agyamra sötét köd szállt és a felsőjénél fogva vonszoltam a legközelebbi szoba felé. Később biztos megbánom, de jelenleg kurvára nem érdekelt mit keres itt, mit akar pont tőlem és miért nem zavarja a tény, hogy találkozott velem. Csak szexelni akartam azzal, akivel mindig is vágytam.

Amint bevágódott az ajtó mögöttünk, nekinyomott a fának és kiéhezve mart ajkaimra. Enyhén gáz pillanat volt, mert olyan rég nem csókolóztam rendesen, hogy hirtelenjében azt se tudtam mit kéne csinálnom, pedig alig egy órája egy másik sráccal már csináltam. Yixing azt hiszem ellenállásnak vélte, mert erősen ráharapott alsó ajkamra. Akaratlanul is felsóhajtottam, mire nyelvével rögtön átcsúszott az én számba. Akkor jöttem rá igazából, hogy én milyen rég vágyom rá, mármint magára Yixingre és nem kéne hagyni veszni egy ilyen lehetőséget, úgyhogy legalább olyan hévvel csókoltam vissza, mint ahogy ő közeledett felém.

Egyik kezemmel a hajába túrtam, a másikkal benyúltam ujjatlan pólója alá és lassan simogattam őt. Bár a kezem korántsem volt olyan, mint a sérülés előtt, de sokat javult, így szerencsére éreztem Yixing forró és puha bőrét. Hamar irányt változtattam, dél felé indultam és rámarkoltam merevedésére a nadrágján keresztül. Mély hangon felnyögött és még jobban nekiszorított az ajtónak, majd lábaim alá nyúlt és az ölébe kapott. Jobbra lépett, ahol volt egy aprócska szekrény és annak a tetejére ültetett fel. Mikor emiatt elhúzódott tőlem szemeibe pillantottam, amikben színtiszta vágyat láttam. Van egy halvány sejtésem, hogy hasonlóképp nézhetek én is ki.

Zihálva támaszkodott a falnak mögöttem és közben tekintete végigmérte testemet, majd egy határozott mozdulattal lekapta rólam a felsőmet. Érzékien nyakamba csókolt, majd kidugva nyelvét ingerelte a bőrömet. Nyöszörögve kapaszkodtam belé és másra sem vágytam, minthogy végre megdugjon. Nemcsak a testünket éreztem forrónak, hanem a környező levegő is olyan volt, mintha lángolna. Nagyon szükségem volt rá, hogy valaki - Yixing - végre tüzet oltson. Baszki, ez úgy hangzott, mintha egy ötven éves nő mondta volna...

Nem sokáig húzta a dolgot, megmarkolta a nadrágom szélét és a bokámig rántotta. Azt hiszem, újat kell majd vennem, mert tuti leszakadtak róla a gombok. Leszedte rólam és elhajította valahova hátra. A nyakamhoz hajolt és én közben lehalásztam róla a pólóját, majd nekiálltam a nadrágját is kicsatolni. Hangosan felnyögtem, ahogy nyakamba harapott, majd erősen megszívta azt. Normál esetben ezt nem lehetne, maximum én tehetném meg vele, ha kérné, de ez ugye nem egy szokványos nap volt. Egyre hangosabb lettem, ahogy a kulcscsontom felé haladt; még mindig az volt a legérzékenyebb részem és ezt úgy látszik Yixing sem felejtette el.

- Ohhh istenem…

- Jobban örülnék neki, ha az én nevem nyögnéd, Shin. Vagy szólítsalak a - hogy is mondják? - művészneveden? Egyébként, igazán hízelgő. Xing.

- Baszd meg!

- Épp azt tervezem - kuncogott fel, majd a vádlimnál fogva húzott még közelebb magához.

Újra számhoz hajolt, közben letoltam nadrágját alsógatyástul. Ahj istenem, térjen már a lényegre! Mindjárt felrobbanok komolyan mondom… Ha nem lett volna lefoglalva a szám biztos nagyot ordítottam volna mikor Yixing - minden előkészítés nélkül - belém hatolt, így viszont csak arra futotta, hogy ráharapjak alsó ajkára. Rögtön megéreztem a jellegzetes fémes ízt, de rohadtul nem érdekelt, csak az, hogy kurva gyorsan hagyja abba, amit csinál. Fájt. Nagyon. És most tényleg elhittem, hogy az a Yixing, aki előttem van az nem az, akit én ismertem.

Talán azt hitte, hogy mivel ilyen helyen dolgozok, sűrűn járnak hátsófelem környékén, de ez korántsem volt igaz. Az elmúlt két évben összesen csak öt ember járt ott. A főnököm - igen, lefeküdtem a főnökömmel -, Alex, két kuncsaftom és a volt barátom. És ez a volt barát is nyolc vagy kilenc hónapja volt, úgyhogy az a részem elég rég volt használatban. Talán azok miatt, amik történtek velem, de nem engedek akárkit oda. És Yixinget sem kellett volna.

Ez a gondolatom körülbelül addig maradt meg bennem, míg Yixing az első mozdulatával el nem találta azonnal azt a pontot, amit rajta kívül még soha senkinek sem sikerült. Ezúttal tényleg felkiáltottam, de most az élvezettől és nem a fájdalomtól. Körmeimet hátába mélyesztettem, lábaimat szorosan köré kulcsoltam és így próbáltam még közelebb vonni magamhoz.

Halkan lihegett bele ajkaimba, majd combom alá nyúlt és leemelt a kisszekrényről vagy miről és az arrébb lévő asztalra döntött le. Komolyan mondom, ezen a helyen minden szar megtalálható, amire egy elborult elméjű, gazdag nőnek vagy férfinak szüksége lehet.

Yixing még mindig rohadt jó volt, ha nem jobb és hamar elérte, hogy könyörögjek neki. Pedig én ilyet sose csináltam. Bár rég nem fordult elő velem, de elpirultam mikor eljutott a tudatomig, hogy miket mondtam neki miközben egyre gyorsabb tempót diktált. Megszorította a csípőmet, mire kipattantak a szemeim és láttam nem sok kell már neki. De ami azt illeti, nekem sem sok kellett már, úgyhogy egy kisebb lökéssel jeleztem neki, hogy gyorsítson. Rögtön vette a lapot és teljesítette kérésemet.

Fejem hátra bicsaklott, hátam ívbe görbült, ahogy megéreztem az egyre közelebbi gyönyört, majd megmarkoltam az egyik kezemmel az asztal szélét, a másikat meg Yixingbe mélyesztettem bele újra. Mikor belém élvezett én is követtem őt és fáradtan ernyedtem el az asztalon, ő meg rám nehezedett. A rohadt életbe! Ez mennyire hiányzott már! Tudom, hogy csak szex volt, de most tényleg éreztem azt, hogy kielégülök lelkileg is, nem csak testileg. Persze később, mikor már egyedül leszek és belegondolok, biztos ostorozni fogom magam amiatt, hogy belementem. De jelenleg élvezem inkább. Csak egy kicsit hadd legyek boldog.

Nem is tévedtem nagyot. Mikor Yixing összeszedte magát, öltözni kezdett, majd egyetlen szó nélkül távozott. Ott álltam - vagyis ültem - még mindig ugyanott és mikor kilépett, szinte rögtön kicsordult egy könnycsepp. Aztán még jó pár. Ennyi volt, már meg is bántam. Mekkora hiba volt. Ha Tommy mellett maradok, ez nem történik meg. Elkerültük volna egymást. Miért kellett megint találkoznunk? Így? Semmi mást nem akartam mikor eljöttem Koreából, minthogy nyugtom legyen. Távol legyek tőle, hogy még véletlenül se fussunk össze újra. Egy olyan roncs, mint én nem hozzá való. Ő minden értelemben egy csillag, amit az én sötétségem nem ronthat meg. A múltam túl rossz ahhoz, hogy velem legyen együtt. Ő olyan ártatlan és tökéletes. Nem tartozunk össze és soha nem is fogunk.

Senkire se nézve léptem be az öltözőbe, hogy minél előbb átöltözhessek és hazamehessek. Másra sem vágytam, minthogy vegyek egy forró fürdőt és lemoshassam magamról Yixing illatát. Másodpercek alatt kész lettem és siettem is ki az épületből. Szerintem még sosem tettem meg olyan gyorsan a hazavezető utat, mint most. Rögtön ledobtam ruháimat és beálltam a víz alá. Megkönnyebbül sóhajjal sikáltam magam addig, amíg úgy nem éreztem, hogy most már tényleg tiszta vagyok.

A szobámba lépve felkaptam valami ruhát és már dőltem is be az ágyba, csakhogy csöngettek. Ki a faszom lehet az? Nem is tudja senki, hogy itt lakom a volt barátomon kívül, ő meg nem hiszem, hogy idejönne. Bár nem volt csúnya az elválás, azért nem szoktunk beszélni. Enyhén idegesen vágtam ki az ajtót és már mondtam volna a magamét, de aztán megláttam ki áll előttem és nem tudtam megszólalni csak néhány perc elteltével. És akkor sem túl kedvesen. És csak azt tudtam mondani, mint legutóbb.

- Te mi a szart keresel itt?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése