Sziasztok :) Volt időm átnézni az új és egyben
utolsó fejezetet. Ezen kívül még egy befejező rész lesz, ami egy évvel később
fog játszódni. Kicsit szomorú vagyok, mert ez volt az első történet, amit
elkezdtem írni, még ha közzé később is tettem, mint a többit. Elég közel áll a
szívemhez és fáj, hogy vége lesz, de így is jó fél évig töltögettem fel. Na jó,
nem nyomom itt a depressziót, kellemes olvasást ^^ Végre kiderül mi történt
Shinnel, bár azért gyanítom sejthető volt, Yixing meg… Yixing :D
46. Fejezet
Ideje őszintének lenni
Shin
Annyira rohantam el Yixing közeléből, hogy fel se
tűnt, hogy már nem tudom hol vagyok. Valami növényes részre futottam be.
Tavaszra való tekintettel minden zöldben úszott, még az ég is, olyan terebélyes
fakoronák voltak a helyen. Zihálva rogytam le az egyik ilyen fa alá egy padra. Istenem,
teljesen elment az eszem! Ez nem kétség!
Feldúltam túrtam bele a hajamba és próbáltam
kitalálni, hogy mit kezdjek magammal. Yixing nem maradhat nálam. Kizárt, hogy tudom
majd tartani a távolságot. Ha újra összejövünk és egyszer kiderül mi történt
velem, nem élem túl, amikor otthagy. Abba tényleg belehalok. Jobb így. Csak meg
kell akadályoznom, hogy találkozzunk még egy hétig. Elleszek egy hotelban
addig. De ismét keresztbehúzták számításaimat...